Az ESG egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe.
Mi az az ESG?
- Az ESG (környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) a fenntarthatóság mérésének eszköze a vállalatok és más piaci szereplők számára.
- A befektetők és a pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe a világot érintő globális környezeti és társadalmi kihívásokra válaszolva.
- Az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni.
A BDO Magyarország ESG üzletága a vállalat 9 közép-kelet-európai irodájának részvételével a régiós vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról készített kutatást. Az eredmények alapján a legtöbben tudják, hogy az üzleti működés során elkerülhetetlenek az ESG-szempontok, de még nincsenek felkészülve a jogszabályi megfelelésekre.
A magyar vállalatok egy része pedig nincs tudatában annak, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) uniós szabályozás hatálya alá esik. Márpedig az irányelv jelentősen kiterjeszti mind a jelentéstétel elvárt részletezettségét, mind az érintettek körét.
Az Európai Unióban 2022-ben elfogadták a CSRD-t, a vállalati fenntartható jelentéstételről szóló irányelvet. A vállalatoknak az irányelv szerinti jelentés készítésekor egységes fenntarthatósági jelentési (ESRS) szabványokat kell alkalmazniuk.
Mik az ESRS-szabványok?
Az ESRS-szabványok alatt az EU-n belüli fenntarthatósági jelentéstételi szabványokat értjük. Az Európai Parlament és a Tanács vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvének (CSRD) értelmében az ESRS jelentéstételi szabványok alkalmazása kötelező az irányelvben meghatározott jelentésre kötelezett cégeknek. Jelentős lépésnek tekinthető az Európai Bizottság 12 szabványból álló első sorozatának elfogadása, ezzel ösztönözve a vállalatok fenntartható gyakorlatának és átláthatóságának előmozdítását, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének összehasonlíthatóságát. Ezt az irányelvet ültette be a magyar jogrendbe a 2024. januárjától életbe lépő ESG-törvény.
Az új követelmények fontos változásokat hoznak a fenntarthatósági jelentéstétel terén. Az Európai Unió mintegy 50.000 uniós székhelyű vállalata mellett számos külföldi vállalatot is érint (leányvállalatokat, külföldi fióktelepeket és az üzleti tevékenységük nagy részét az EU területén végző vállalatokat).
Mely vállalatok érintettek?
A CSRD többek között meghatározza az ESRS-ek alkalmazási hatályát, vagyis hogy mely vállalatokat és mikortól érintik az új előírások.
Az alábbi áttekintés a pontos időrendet mutatja:
- A 2024-es pénzügyi évről a 2025-ös éves jelentésben: Azon vállalatok, amelyek jelenleg az NFRD szerinti jelentéstételi kötelezettség alá tartoznak.
- A 2025-ös pénzügyi évről a 2026-os éves jelentésben: Minden egyéb EU nagyvállalat, amelyre igaz az alábbi kritérium közül legalább kettő: éves átlagban legalább 250 alkalmazottja van, a mérlegfőösszege eléri a 25 millió eurót, vagy árbevétele eléri a 50 millió eurót.
- A 2026-os pénzügyi évről a 2027-es éves jelentésben: A tőzsdén jegyzett kkv-k, valamint a kis és nem komplex hitelintézetek és a zárt biztosítótársaságok.
- A 2028-as pénzügyi évről a 2029-es éves jelentésben: Harmadik országbeli vállalatok, amelyek leányvállalatokkal vagy fióktelepekkel rendelkeznek az EU-ban, abban az esetben, ha a jelentést megelőző két évben túllépik a 150 millió eurós nettó árbevételt az EU területén.
A lépcsőzetes hatálybalépés átmeneti időszakokat is biztosít a vállalatok számára, mielőtt a teljes körű jelentéstétel kötelezővé válik.
A CSRD irányelv célja annak biztosítása, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról (kettős lényegesség elve). Az irányelv szerint a fenntarthatósági jelentésnek „összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie”.
A vállalatok, hogy készüljenek fel az új ESG-s kötelezettségekre:
- Figyeljék és ismerjék meg az új, fenntarthatóságra összpontosító szabályozásokat, különösen az ESG-törvény előírásait.
- Ellenőrizzék, hogy a szabályozásnak van-e közvetlen vagy közvetett hatása a cég működésére.
- Szánjanak elegendő időt az előkészületekre, kezdje el időben a felkészülést, mivel a feladatok összetettek és időigényesek lesznek.
